Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a méheknek, hogy egészségesen és szorgalmasan dolgozhassanak?
Méheknek egyre több és egyre veszélyesebb betegséggel és változásokkal kell felvenni a harcot. Ebben a cikkben tudhatod meg, hogy milyen veszélyekkel kell szembenézniük a méheknek.
Egy dolgozó méh munka közben virágporral a lábán.
A méhek élete nagyon összetett és strukturált. A világ legszorgalmasabb állatai, mert sokat dolgoznak, hogy fentartsák egységüket, miközben megörzik környezetünk ökoszisztémáját. Azonban, a méheknek nem mindig könnyű ezeket a feladatokat ellátni, ugyanis rengeteg nehézséggel állhatnak szemben. Ebben a cikkben ismerkedhetsz meg a méheknek a legfőbb kártevőivel. Ilyenek például a parazita méh atkák, a különböző betegségek mint a nozéma, és sajnos az ember is, a tudatlan rovarirtók hasznalataval, a környezetszennyezéssel.
Kórokozók által okozott fertőzesek
A méhatka
A méhatka (Varroa destructor) egy parazita állat, ami a méheken tapadva élősködik. Lapos-gömb alakja és kis mérete miatt, egy nőstény méhatka könnyen befér a méhsejtbe, a méhlárva mellé. Az atka először a méhlárva maradék táplálékát eszi meg, és ha az elfogyott, a méhlárva vérnyirkáját (testi folyadék, hasonlít a vérhez) szívja. Az nőstény atka, csak a méhsejt lezárása után kezd el petézni (általában 1-6 atka pete). A növekvő peték, szintén a méhlárva vérnyirkájából nyerik erejüket a fejlődésükhöz. A fertőzés ezen szakasza nagyon káros a méhekre, mivel nem csak legyengíti őket, de az atkaszúrások apró ‘lyukakat’ (sebeket) ejtenek a méh testén. Ezek a sebek szabad utat hagynak más kórokozóknak: vírusoknak, baktériumoknak és az egyik legismertebb kártevőnek, a nozémanak. A fejlett peték a sejtben párzanak és csak a megtermékenyített nőstény atkák hagyják el a sejtet, a kifejlett méhhel együtt. A kikelt méh már akkor le van gyengülve, és kisebb egy átlagos méh méreténél. A méheken elrejtőzve lappanganak és két méh kontaktusa során terjednek.
Az atkák a méhek memóriáját is csökkentik. A fertőzés során a méheknél gyengébb emlékezet alakulhat ki, ami befolyásolja a tájékozádasukat; elfelejtik a visszavezető utat a fészkükhöz, és ezért elpusztulnak. Ha a méhek nem kapnak kellő odafigyelést és kezelést, akkor az atkák gyorsan elszaporodhatnak , ami egy egész méhkolónia elvesztéséhez vezethet.
Egy kifejlet méh egyeden egy szemmel látható varroa atka élősködik.
A Nozéma
A gyomorvész okozta betegség nyomai a kaptárfalon.
A nozéma betegséget, más néven gyomorvész, egy egysejtű gomba-féle mikrospóra okozza (Nosema apis). A fertőzés akkor jön létre ha egy méh kontaktusba lép egy másik fertőzött méhnek az ürülékével. A nozéma, spóra formájában találhatóak az ürülékben, és felélednek ha a méhek szervezetébe kerül, hasmenést okozva. A fertőzött méheknek megvastagszik a potrohuk, röpképtelenné válnak és megszűnik a szúróreflexuk is. A nozéma az egyik leggyakoribb méh betegségek közé tartozik, és ha a méhek nem kapnak kezelést akkor nagy valószínűséggel bele is pusztulnak.
A Nyúlós Költésrothadás
A nozémához hasonló betegség a nyúlós költésrothadás, amit egy baktérium mikrospóra (Paenibacillus larvae) okoz. A baktérium spórák megtalálhatóak virágokon, vagy itatókban is, azonban csak egy bizonyos mennyiségben és csakis a legfiatalabb méhlárvákat (álcákat) tudják megbetegíteni. Mikor bekerülnek a méhlárva szervezetébe, elkezdenek szaporodni és méreganyagokat termelnek, amitől a lárva elpusztúl. A betegség nevét onnan kapta, hogy a megfertőzött lárvák állaga nyúlóssá változik, és rothadó szagú lesz.
Mintavétel egy mikrospórával megfertőzött méhcsaládtól.
Az emberiség hatása a méhekre
Rovarirtók
Egyes rovarirtók (neonikotinoidok), amiket a mezőgazdaságban használnak, nagyon károsak lehetnek a méhekre, ráadásúl megkönnebbítik a kórokozók álltal okozott betegségek kialakulását. Olyan anyagokból állnak össze amik a rovarok idegrendszerét támadja meg, ezzel elpusztítva őket. A rovarirtók lehetnek ‘letálisak’, tehát rögtön ölő, vagy ‘szub-letálisak’, ami annyit jelent, hogy nem öli meg őket, de befolyásolják a méhek gondolkodásmódját, ezzel csökkentve a pollengyűjtő, védelmező vagy akár a tájékozódási képességüket.
A recepvirágzás közben alkalmazott permetezés.
Az alábbiakban felsorolunk néhány rovarirtót amiről nem árt ha tudunk:
– Cipermetrin: Ez a rovaritó még az emberekre is káros. Kis dózisban égető érzést és viszketést kelt, de lenyelve akár halálos is lehet. A méheknél a cipermetrin kárt okoz és elpusztítja az agysejteket.
– Chlorpyrifos: Ez a szub-letális rovarirtó egy fajtája. Ellentétben a cipermetrinnel, nem öli az agysejteket, viszont meggátolja azoknak a helyes működését. Tudósok megfigyelték, hogy ha a méhek ki vannak téve ennek az anyagnak megváltozik a viselkedésük. Például, a szokásosnál kevesebbet járnak, többet tisztálkodnak, és kevésbé jó a memóriájuk.
– Deltametrin: A deltametrin egy toxikus és letális idegméreg, amit főleg szunyogírtásra használnak. Megzavarja a méhek közötti kommunikációt , károsítja a szipókareflexüket, szaglásukat és csökkenti a tanulási képességünket.
– Clothianidin: Ez az idegméreg befolyásolja a méhek orientációját, csökkenti tanulási képességüket és kevésbé lesznek jók a táplálékszerzésben. Ha hosszabb ideig ki vannak téve a clothianidinnek akkor halált is okozhat.
Egy tudatlan gazda aki a fentiekkel permetez nagyban hozzájárul a méhek pusztulásáért, vagy számainak csökkentéséért. Bár a gazda nem egyenesen a méhekre irányítja a rovarirtót, a szél feléjük fújhatja, illetve a toxikus szerek a virágokon maradnak a méhek pedig rászállnak.
A Klímaváltozás
Északi-sarkon olvadozó jégtáblák a globális felmelegedés miatt.
Lehet, hogy már te is észrevetted hogy eltolódnak az évszakok és télen melegebb van mint régen. Az emberek által okozott globális felmelegedés, jégtakaró olvadást, időjárás valtozást okoz, melynek következtében lassan eltűnnek az évszakok. Normális esetben a növények akkor virágoznak amikor a méhek rajzanak. A klímaváltozás miatt viszont a virágok a szokásosnál korábban nyílnak (2-3 héttel), amikor a méhek még nem keltek fől a téli álmukból. A méhek és a virágok szinkronja kezd elmosódni/eltünni, ami csökkenti a növények szaporodási képességet és létszámát. Továbbá, ez az eltérés minket is érint, mivel a méhek a táplálékunk több mint 1/3-át biztosítják. Nélkülük valószínűleg csökkene a bevásárlóközpontokban az élelmiszer választék… A melegebb időszakok több kórokozót hoznak, ugyanis azok jobban kedvelik a magasabb hőfokot. Így a méhek nagyobb és több kockázatnak vannak kitéve.
Konklúzió
Összességében, a méhek kártevői együttműködnek. Valószínűleg a kórokozók és az emberek egyaránt felelősek az elnéptelenedés szindróma kialakulásában, ami egyre gyakrabban fordul elő. A méhészetbe, ez a jelenség azt jelenti, hogy hirtelen nagy számban elpusztulnak a dolgozó méhek. A kórokozók korai felismerésével, a fertőzött méhek megfelelő kezelésével, a rovarirtók tudatos használatával és egy jobb jövőért való küzdelemmel, megmenthetjük ezeket a csodálatos és létfontosságú állatokat.
Egyéb információ / kapcsolat
Ha bármi egyéb kérdés merül fel a bloggal kapcsolatban akkor kérlek írj nekünk üzenetet itt vagy keress minket a lenti elérhetőségen, és szívesen válaszolunk!